|
|
|
2007-05-03 21:28:21, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Az EU vezető országainak kultúrtörténete ... (4.)
(Norbert Elias tanulmánya alapján)
"Példák az udvari szemléletmódra Németországban"
Németországot a harmincéves háború után az iszonyú gazdasági kimerülés és az elnéptelenedés jellemzi. Franciaországhoz és Angliához képest a német polgárság a 17., sőt még a 18. században is szegény, a kereskedelem, a távolsági kereskedelem (amely a 16. sz-ban még igen fejlett volt) hanyatlásnak indult. A nagy kereskedőházak vagyonai - részben a kereskedelmi útvonalak, a tengerentúli felfedezések következtében, a hosszú háborús zűrzavar miatt - szétszóródtak. Szűk látókörű kisvárosi polgárság marad csak, mely lényegében a helyi igények kielégítéséből él.
Az udvaroknál - elégtelen eszközökkel - utánozzák XIV. Lajos udvartartását, és franciául beszélnek.
Leibnitz az egyetlen német udvari filozófus, a kor egyetlen nagy német alakja is franciául, vagy latinul beszél és ír, s csak keveset németül. Őt is foglalkoztatja a nyelv problémája. Mauvillon (1740-ben) szerint: "egy nemzetnek, melynek kebelében oly sok, egymástól független nép fér el, nehéz alávetnie magát kevés számú tudós döntéseinek".
Mégis elsősorban tudósok, a legkülönfélébb középrétegbeli "fejedelmi szolgák" próbálják egy meghatározott szellemi rétegben megteremteni a németség modelljeit, s így legalább ebben a szellemi szférában megteremteni azt a német egységet, amely a politikában még nem látszik megvalósíthatónak. Ugyanezt a funkciót tölti be a kultúra fogalma.
1780-ban (Franciaország és Anglia nyelve már régóta elnyerte szilárd, klasszikus formáját) jelenik meg Nagy Frigyes A német irodalom című írása, melyben a német írásbeliség csekély és nem kielégítő fejlődése miatt panaszkodik. "Félbarbár nyelvet látok, amely ugyanannyi nyelvjárásra bomlik, ahány tartománya van Németországnak. Minden kör azt képzeli, hogy az ő tájszólása a legjobb. ...A harmadik rend már nem tesped szégyenletes megalázottságban. Az apák biztosítják gyermekeik tanulmányait, anélkül hogy eladósodnának..."
Azt jósolja, hogy a fokozódó jóléttel a német művészet és tudomány is virágzásnak indul, civilizálódnak a németek, ami egyenértékűvé teszi őket más nemzetekkel, saját magát Mózeshoz hasonlítja, aki közeledni látja népe új virágkorát, ám azt már nem éli meg.
Közben, 1766-ban megjelentek Lessing dramaturgiai írásai (Laokoon), előadták Goethe Götz von Berlichingenjét, elkészült a Werther, már régóta kész Klopstock műve a Messiás: 1748-ban jelent meg. 1781-ben jelent meg Schiller Haramiákja és Kant A tiszta ész kritikája című műve, 1787-ben Schiller Don Carlosa és Goethe Iphigéniája.
Minderről Frigyes egy szót sem szól...Az ifjú nemzedék egyetlen művét említi, a Sturm und Drang és a Shakespeare-imádat legnagyobb alkotását a Götz von Berlichingent. Jellemző, hogy "basses classes", az alsó néprétegek nevelésével és szórakozási formáival összefüggésben, mert ízléstelennek tartotta eme művészeket és műveiket.
Miként is érthetett volna meg és értékelhetett volna egy olyan drámai és irodalmi alkotást, melynek középpontjában éppen a rendi különbségek elleni harc állt, s amely azt kívánta megmutatni, hogy a társadalmilag alacsonyabban állók fájdalmában is van nagyság és tragikum, nemcsak a fejedelmekében és királyokéban, az udvari arisztokráciáéban?
Annak ellenére, hogy az udvari arisztokrácia hagyományait követve ő is franciául beszél, sokat tett Poroszország és közvetve Németország gazdasági és politikai fejlődésért. Egész életében egyfajta diszharmónia figyelhető meg aközött, amit mint uralkodó tett, és aközött, amit, mint ember és mint filozófus leírt.
Időnként a német polgári értelmiség érzései is ennek megfelelően paradoxak voltak vele szemben: háborús és politikai sikerei megerősítették német öntudatukat, amit már régóta nélkülöztek, és Frigyes sokuk szemében nemzeti hős lett.
Ugyanakkor a nyelv és ízlés kérdésében tanúsított magatartása olyan volt amely ellen a német értelmiségnek harcolnia kellett. Lényegében ebből a rétegből származtak azok az emberek akik a "művelődés" és a "kultúra" fogalmának sajátosan német súlyát és irányát megadták. Miattuk nevezték később Nématországot a költők és gondolkodók országának.
(folyt.köv.) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: franciaországhoz, megalázottságban, kultúrtörténete, berlichingenjét, kereskedőházak, összefüggésben, középrétegbeli, németországnak, németországban, elnéptelenedés, civilizálódnak, legkülönfélébb, fejedelmekében, kielégítéséből, megerősítették, szemléletmódra, foglalkoztatja, középpontjában, következtében, szétszóródtak, udvartartását, meghatározott, berlichingent, arisztokrácia, értelmiségnek, nématországot, alacsonyabban, társadalmilag, eladósodnának, ízléstelennek, értékelhetett, franciaország, egyenértékűvé, németországot, poroszország, kereskedelmi, udvari szemléletmódra, harmincéves háború, iszonyú gazdasági, elnéptelenedés jellemzi, német polgárság, távolsági kereskedelem, nagy kereskedőházak, kereskedelmi útvonalak, tengerentúli felfedezések, hosszú háborús, helyi igények, egyetlen német, nyelv problémája, legkülönfélébb középrétegbeli, meghatározott szellemi, németség modelljeit, Norbert Elias, Nagy Frigyes, Goethe Götz, Schiller Haramiákja, Kant, Schiller Don Carlosa, Goethe Iphigéniája, Minderről Frigyes,
|
|
|
|
|
|
| udvari szemléletmódra, harmincéves háború, iszonyú gazdasági, elnéptelenedés jellemzi, német polgárság, távolsági kereskedelem, nagy kereskedőházak, kereskedelmi útvonalak, tengerentúli felfedezések, hosszú háborús, helyi igények, egyetlen német, nyelv problémája, legkülönfélébb középrétegbeli, meghatározott szellemi, németség modelljeit, szellemi szférában, német egységet, funkciót tölti, kultúra fogalma, német irodalom, német írásbeliség, harmadik rend, apák biztosítják, fokozódó jóléttel, német művészet, ifjú nemzedék, alsó néprétegek, olyan drámai, rendi különbségek, társadalmilag alacsonyabban, udvari arisztokráciáéban, udvari arisztokrácia, német polgári, német értelmiségnek, rétegből származtak, emberek akik, franciaországhoz, megalázottságban, kultúrtörténete, berlichingenjét, kereskedőházak, összefüggésben, középrétegbeli, németországnak, németországban, elnéptelenedés, civilizálódnak, legkülönfélébb, fejedelmekében, kielégítéséből, megerősítették, szemléletmódra, foglalkoztatja, középpontjában, következtében, szétszóródtak, udvartartását, meghatározott, berlichingent, arisztokrácia, értelmiségnek, nématországot, alacsonyabban, társadalmilag, eladósodnának, ízléstelennek, értékelhetett, franciaország, egyenértékűvé, németországot, poroszország, kereskedelmi, dramaturgiai, felfedezések, hagyományait, hanyatlásnak, tanulmányait, megteremteni, nyelvjárásra, szégyenletes, királyokéban, diszharmónia, tengerentúli, kereskedelem, szórakozási, panaszkodik, írásbeliség, iphigéniája, biztosítják, magatartása, gondolkodók, megfelelően, országainak, különbségek, eszközökkel, nélkülöztek, öntudatukat, virágzásnak, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1696
- e Hét: 7204
- e Hónap: 15808
- e Év: 51749
|
|
|
Offline
